Kopors�nak nincsen zsebe

-�rta Kov�cs Barbara -

 

 Mindig len�ztem a szeg�ny, n�lam alacsonyabb rend� f�rfiakat �s n�ket. Undor fogott el, ha egy koldus fel�m emelte mocskos, koszt�l ragacsos kez�t. Ha megl�ttam egy hontalant, �tmentem az utca m�sik oldal�ra.

Magassark�, k�gy�b�r cip�m t�k�letes harm�ni�ban volt aznap is kis k�zi t�sk�mmal. Prada t�ska volt, ami t�k�letesen illett �llatb�r egyberuh�mhoz, amit kiskab�t takart. Sz�ke, hib�tlan kontyomat az apr� f�loldalra felhelyezett h�l�s sapk�m csak m�g szebb� tette. Nagykeretes napszem�vegem alatt gonoszan csillant meg szemem, ahogy egy mocskos hontalan, b�d�s koldus fogh�jas vigyor�val r�m villant.

- K�rem... kiszasszon... adna nekhhem egy kisz apr�t? - tette fel a selyp k�rd�st. A l�tv�nyt�l, szagt�l �s besz�dhib�t�l majdnem elh�nytam magam.

- Takarodj a k�zelemb�l, te tetves cs�sz�m�sz�! - sziszegtem r� v�r�sre r�zsozott ajkaimmal.

- Kh���rem...- ny�lt fel�m �jra.

- Azt mondtam, ne k�zel�ts, mert nagyon megb�nod! - emeltem fel v�kony, rideg hangom.

A koldus mocskos arc�n m�reg gyulladt. Kez�t visszah�zta. Sz�momra ismeretlen nyelven kezdett el k�nt�lni, amit�l ism�telten undor �s viszolyg�s fogott el. Elh�z�dtam t�le. A k�r�l�tt�nk l�v� emberek mind az id�s koldusasszonyt figyelt�k. Egyre t�bben gy�ltek k�r�nk, az am�gy is forgalmas utc�n egyre t�bb k�v�ncsi szemp�r jelent meg, �s sutyorg�sok moraja csapta meg a f�lem.

- Gonosz lelk� n�szem�ly, kinek fekete lelke,

  �leted legyen r�mekt�l telve.

  Ha elj� v�gzeted �r�ja,

  harangok hangja juttat a m�svil�gra.

  Ott lelked d�monaid t�pj�k sz�t,

  �s szenvedj l�nyed miatt, egy �r�kk� l�t!

A n� remeg� ujj�t fel�m mutatta, mire �n csak felnevettem j��z�en, �s eltopogtam eleg�ns cip�mben.

- K�sz�n�m az �lvezetes m�sort - fordultam vissza,majd megigaz�tottam v�kony kend�met nyakamban, �s befordultam az utca sarkon. A n� pillant�s�t lapock�mon �reztem, amit�l mindenem viszketni kezdett.

- Apa, nem teheted ezt vel�nk!!! Nem hagyhatsz itt minket ezzel... a n�vel.- Alex �gy ejtette ki a sz�t, mintha valami gusztustalan dologr�l besz�lne.

- Fiam, k�rlek ..... - sz�lt rekedten a meg�regedett, legyeng�lt f�rfi.

- Ne k�rj! - ford�totta fel�m arc�t.

Milyen unalmas....

  Gondoltam, ahogy n�ztem Alex �s Sofie gy�l�lett�l izz� tekintet�t. A gy�l�let nekem sz�l. De engem ez az eg�sz hidegen hagy. Hadd gy�l�ljenek! Am�g Edward elhiszi, hogy szeretem �t, addig nincs probl�ma.

- Gyerekek! �n szeretlek titeket! Ugyanannyira, mint ap�tokat - mondtam mosolyogva, b�josan.

- Ez az els� igaz mondatod...

Szarkasztikus hangja Sofie-nak jelezte, hogy nagyon is j�l �rti mondatomat. Ugyan�gy gy�l�l�m �ket, mint Edwardot.

- Sofie k�rj kh�mkh�m…- �les k�h�g�sek szak�tott�k f�lbe az id�s ember szavait. Minden alkalommal, mikor ez a v�n k�jenc hozz�m�rt, elj�tszottam mennyire k�v�nom. Soha sem volt igaz. Sz�rkeh�lyogos szeme, m�jfoltos arca volt. Fej�n m�r csak p�r sz�l �szes tincs d�szelgett, egy-k�t s�t�tebb hajsz�llal, amik r�gi hajsz�n�t mert�k sejtetni. Valaha j�k�p� lehetett. El�g volt csak fiaira n�zni. Kik�p�tt apjuk. Alex magas, izmos fiatal fi�. �ppen h�sz �ves. S�t�t, csokol�d�barna haja �s �l�nksz�rke szeme ragyog�v� �s j�k�p�v� var�zsolj�k fiatalos arc�t. Sokkal helyesebb, mint a sarokban csendesen megb�v� fi�, Jamie. Jamie arca kev�sb� mark�ns, nem ragad rajta n�k szeme. Testalkata is messze t�vol �ll testv�r�j�t�l, de nem volt mit tenni. � az id�sebb, � lesz az �r�k�s, �s h�t sokkal ir�ny�that�bb, mint Alex. B�r csak 3 �v van a k�t fi� k�z�tt, m�gis Jamie olyan naiv. K�nnyen az �gyamba cs�b�tottam, �s �gy alak�tottam, hogy � �rezze hib�snak mag�t. Kiskutyak�nt teljes�ti minden k�v�ns�gom. Most is b�ntudatos szemmel n�zi v�gig, hogyan lehelek cs�kot Edward homlok�ra.

- Apa!! Nem �rdekel, � egy �lszent, t�rtet� n�szem�ly!- ugrott fel Sofie, a kis t�zr�l pattant csitri. A maga tizennyolc �v�vel �s fiatalos k�lsej�vel minden f�rfit mag��nak tudhatna. Milyen t�k�letes tan�tv�ny lenne bel�le… De ez a kis liba nem enged erk�lcseib�l. Ap�carendbe vonult egy �vvel ezel�tt, �s most v�gre megkapta reverend�j�t. Sz�ke haj�t, amit anyj�t�l �r�k�lt, eltakarja ruh�ja. Vir�t�, higanyszemei sz�r�san merednek r�m.

- Egy �jdons�lt ap�ca nem besz�l �gy, gyermekem - mutattam r� kedvesen mosolyogva. Sz�ja �sszecsuk�dott, �s le�lt.

Hatalmam van felett�k, �s amint ez a v�n �reg elt�vozik v�gre abba az otthonba, m�r csak egy kis l�p�s v�laszt el att�l, hogy meg�zvegy�ljek, �s v�gre eny�m legyen a hatalmas vagyon.

Hat h�nappal k�s�bb.

- Borzaszt�!

- Sz�gyenletes - suttogta a m�sik h�lgy az el�tte sz�l�nak.

- M�g csak egy h�napja hunyt el a f�rje, �s m�ris ledobta a gy�szruh�t.

- Azonk�v�l csak sz�rja a p�nzt…

- Hallott�tok, hogy mindent � �r�k�lt?

- Nem! Nem mindent!

- A gyerekei is kaptak p�nzt, �s a legid�sebb, Jamie Montforte kapta a p�nz kezel�s�nek jog�t...

- Akkor hogy f�r hozz�?

- Kett�t tal�lhatsz...

- Nem mondod komolyan???- n�zett nagy szemekkel a dagadt h�lgy.

- Nem tudhatjuk biztosan, de nincs m�s magyar�zat.

A h�lgyek kid�llesztett�k mell�ket d�bbenet�kben, ahogy nagy szemekkel figyeltek engem, amint nagy bev�s�rl� k�rutam egyik�t v�geztem.

- Im�dom P�rizst! - ter�ltem el szat�n �gynem�mben, majd r�gy�jtottam cigarett�mra.

- Ne gy�jts r�, k�rlek! - ny�lt fel�m Jamie - �t akarlak karolni.

- Mondtam m�r, hogy nekem nem szabhatja meg senki, hogy mit tegyek! - �ltem fel �s visszafordultam fel�.

- Rorelei... - �rintette meg v�llam �s forr� cs�kot nyomott v�llamra.

- Hagyj! Nincs kedvem hozz� - r�ntottam el v�llam, majd kik�sz�l�dtam a puha �gyb�l.

Idi�ta! Ugyanolyan h�lye, mint az apja!

- Lori! Szeretlek! Legy�l a feles�gem! Mindent megadok neked.

Fel� fordultam, megsimogattam arc�t.

- Jamie, Jamie, Jamie - s�hajtottam - �gy is mindent megkapok. Nem k�t�m be �jra a fejem.

- M�g �rtem sem? - szem�ben rem�ny szikr�zott.

- J� �gy nek�nk, kedvesem. Nincs k�telezetts�g, m�gis egy�tt vagyunk.

- De �n azt akarom, hogy csak az eny�m legy�l- s�v�rg� szavai feld�h�tettek.

�n sohasem leszek senki�! Lorelei Duppre Montforte mindig csak saj�t mag�� lesz, �s tal�n adok helyet a p�nznek is, de nem t�bb.

Ezt viszont nem k�z�ltem a fi�val, m�g a v�g�n elhagyna. Azt pedig nem teheti meg!

- El�g, elegem van! Nem t�r�m ezt tov�bb!!! Lorelei m�r akkor is megcsalta ap�nkat, amikor egy�tt �ltek, de most, ap�nk hal�la ut�n m�g az eml�k�t is k�pes megcsalni, �s elk�lteni a p�nz�nket!!

- Az �n p�nzemet b�ty�m! - �llt fel Alex-el szemben Sofie, aki a gy�ms�gom al� ker�lt, kiskor� mivolta �ltal.

- Tudom hugica, tudom.

- Tenn�nk kell valamit. Jaj apuk�m, mi�rt nem hitt�l nek�nk?- n�zett az �g fel� a le�ny. - �des istenem, k�rlek seg�ts nek�nk, hogy ezt a n�t elt�vol�tsuk v�gre!!!

- Jamie, te mit gondolsz?- fordult fel� Alex.

- Hm?? Micsoda? - kapta fel fej�t m�l�z�sb�l.

- Mi van veled? �pp arr�l a mocskos n�r�l besz�lt�nk, aki folyton csalta ap�nkat, �s m�g most is csalja eml�k�t.

- Nem hiszem, hogy Lori... kh�m.. Loreleinek lenne szeret�je- dadogta zavartan.

- Saj�t szememmel l�ttam enyelegni egy massz�rrel, s el is t�ntek egy szob�ban- �llt fel pirosra gy�lt arccal Sofie

- Biztosan csak megmassz�rozta, hiszen te mondtad, hogy massz�r volt! - �llt fel v�delmemben Jam.

- Jamie! Mi�rt v�ded azt a n�szem�lyt?

- Biztos t�ged is beh�l�zott - dob�lta a szavakat Sofie, de amikor Jamie les�t�tte szem�t elakadt l�legzete.

- Jamie... - n�zett hitetlenkedve b�tyj�ra Alex.

- �des istenem - suttogta k�nnyezve Sofie

- Megfizet ez�rt, esk�sz�m!!!- mordult fel Alex, �s kiki�ltott az ablakon. - Ak�rhol vagy Sz�rnyella!!!! Ez�rt m�g megfizetsz!

Szemem lehunytam, �s hagytam, hogy az izmos, g�r�g isten test� f�rfi nedves ajkaival nyakamat cs�kolja. M�r annyira untam Jamie tutyi-mutyi temp�j�t.

M�r �ppen kezdtem elmer�lni a m�morban, amikor d�r�mb�lni kezdtek p�rizsi sz�llod�m ajtaj�n.

Fel�ltem lassan, lel�ktem magamr�l Denielt, a massz�rt, felkaptam selyem k�nt�s�m, �s ajt�t nyitottam, amint a massz�r�m fel�lt�z�tt.

- Igen?? Oh, Jam...

- Cs�nd! Baj van! Alex �s Sofie r�j�ttek, hogy…

Szeme meg�llapodott Denielen, �s felh�zta szem�ld�k�t. Arc�t a csal�dotts�g, majd m�reg v�ltotta fel.

- Mit keres ez itt?

- � a massz�r�m - mondtam legyintve. – No, de mire j�ttek r�?- k�rdeztem inger�ltebben.

- Kett�nkre!!! - mondta m�rgesen. - Tudnak mindent.

- Hogy lehett�l ilyen idi�ta!? Elsz�rtad!!! Mit is v�rtam!!! Olyan h�lye vagy, mint az ap�d!

Deniel elhagyta szob�t, �rezte, hogy ez nem r� tartozik

M�rges voltam. Jamie el�ld�zte az adoniszomat, �s r�ad�sul m�g volt olyan h�lye is, hogy el�ruljon minket!

- Aj�nlom, hogy rendezd el valahogy!- ki�ltottam r�, �s hal�nt�komat simogatva a f�rd�be vonultam.

Mire ki�rtem, Jamie m�r nem volt ott.

M�rgesen borultam �gyamba, �s el is aludtam.

Telefoncs�rg�sre �bredtem fel. Ny�zottan vettem fel a k�sz�l�k kagyl�j�t �s hallgattam, ki sz�l bele.

- Megtal�ltam a megold�st- mondta Jamie hangja a telefonba.

- Remek. Ideje volt!

- Tal�lkozzunk este!

- Hol?

- A Notre Dame el�tt.

- Rendben- mondtam, �s lecsaptam a kagyl�t. A fejf�j�som elm�lt. V�gre. Tal�n Jamie �tlete t�nyleg j� lesz, �s helyrehoz mindent.

A Notre Dame hatalmas tornya el�tt �llva merengtem.

Tetszik ez a st�lus! Ha visszat�rek Londonba v�gre a sok-sok p�nzzel, akkor biztosan felhaszn�lom ezt a st�lust az otthonomban. El�kel� hat�st ny�jtana egy modernkori berendez�ssel �tv�zve.

Boldogan s�hajtottam, nyugt�zva t�k�letes �zl�semet.

- Lorelei!

- Milyen kim�rt vagy, kedves Jamie! M�r alig v�rom, hogy k�z�ld a j� h�rt – mondtam, �s belekaroltam, mikor elindultunk.

- Mindent megv�ltoztat, dr�g�m.

Ut�ltam, ha �gy h�vott! �n nem vagyok a dr�g�ja! De mindegy, most nem ez a fontos.

- Hova megy�nk?- k�rdeztem felh�zva szem�ld�k�m.

- Itt j� lesz- �llt meg a h�d k�zep�n a fi�, fel�m fordult.

- Hallgatlak!

- El�tte lenne egy k�rd�sem, �s nagyon k�rlek, gondold meg!

- Igen? Ne h�zd az agyam, Jamie!

- Legy�l a feles�gem!!! - k�rlelt �szintes�ggel szem�ben

Megforgattam szemem, �s egyb�l v�laszoltam.

- Most lettem �zvegy. – „H�l’ istennek.” - Nem megyek hozz�d, sem most, sem m�skor! J� nek�nk �gy!

- Rendben- mondta �res tekintettel. – Elfogadom a d�nt�sed! K�rlek, te is fogadd el az eny�met! – mondta, �s szorosan meg�lelt. Olyan vadul cs�kolt meg, mint m�g soha. Tal�n nem is olyan ny�mnyila.

- Jamie - ny�gtem nev�t. - Ja...Jamie ahhhh.

- Sajn�lom, Lorelei! Most m�r minden rendben lesz.

Jamie er�set l�k�tt a gyomromban l�v� k�sen, majd kih�zta azt, �s hagyta, hogy a h�d al�, a v�zbe boruljak.

A v�z felsz�n�n lebegve l�ttam hom�lyosan a test�nek k�rvonalait, ahogy megvil�g�totta a hold… �s meghallottam a harangokat…

Egy �regasszony gonosz nevet�se visszhangzott f�lemben:

- Itt nem �r semmit a p�nzed!

�s igaza volt… A kopors�nak nincsen zsebe…